Szomorúság ellen

Minden embernek vannak nehéz órái,napjai,időszakjai( nálam éppen a havi tündér van és totál megbolondít szóval a k.. anyukáját nagyon szeretem).

De mit tehetünk ilyenkor?(mármint szomorú helyzetben nem akkor amikor a fél hűtőt akarod megenni miközben a pároddal kiabálsz,hogy miért úgy vette a levegőt ahogy)

Választhatjuk a gubózást.Takaró alatt sírunk és aki a közelünkbe jön azt megdobáljuk vagy összevizezzük a felsőjét. A társ ilyenkor megértően simogatja a fejünk és vigasztal de sehogy sem jó.

(Többek közt ezért is vagyok szingli mert ha én kiborulok akkor mindenkit elküldök egy melegebb éghajlatra. Nyilván nem szándékosan de szegény művész úr kellően megtapasztalhatta,hogy ilyenkor valahogy semmi se segít)

De vajon miért van ez? 

Félünk megmutatni a gyengeségünket másoknak vagy nem akarjuk őt is lehúzni vagy a harmadik verzió,hogy nem akarjuk megbántani. Ezekkel az a baj,hogy akár társról akár egy barátról van szó azért vannak velünk mert úgy szeretnek ahogy vagyunk.

De szó szerint! Ha szépek vagyunk és mosolygunk és szinte a nap is gyönyörűbb miattunk,ha kócosan éppen ébredés után pillantanak ránk (miközben mi még azt se tudjuk kb.,hogy hol is vagyunk),ha taknyosan(vagy gethesen by A barátnő) egy halom zsepi alatt bujkálva közelednek felénk egy nagy adag levessel és teával és amikor a legjobban magunk alatt vagyunk. Mert ők azok akik nem fognak elhagyni csak mert bolond módjára kicsit mások vagyunk akkor,mint szoktunk.

De,ha esetleg senki nincs a közelünkben akkor mi a teendő?

Nem bújunk el az ágy mélyébe.(próbáltam, sok sok vizes párna lett a vége és szegény Milo sikítva menekült volna az apjához)

Ha nagyon el akarunk vonulni akkor üljünk az erkélyre(nyilván nem egy szál semmiben mert még nincs annyira nyár) és ahogy az örök szólás is tartja: Füles be-világ ki. A zene mindig megnyugtatja az embereket főleg ha egy kedves emlék fűződik hozzá(én titokban Disney számokat is szoktam hallgatni és egy idő után már együtt éneklem az énekessel aminek senki nem örül)

Ha már kellően kivívtuk a szomszédok gyűlöletét érdemes bevonulni és egy kicsit csendesebb elfoglaltságot találni.

Nálam a könyv olvasás sosem segít egyszerűen képtelen vagyok koncentrálni rá. Rajzolni nem tudok szóval az is kilőve. Az írás viszont sokszor segített(kiadni magamból azt amit igazán érzek legyen az jó vagy rossz és utána eltüntetni a papírt,hogy soha senki se találja meg.)

Egy forró fürdő mindig jól jön(a gyertyát ideges állapotban nem ajánlom mert még a végén kigyullad minden)

Egy időben papírokat tépkedtem ha nagyon rossz volt minden(ne csináljátok utána még szarabb lesz mert takarítani kell )

Sok tea(nem nem gyógytea szerintem pocsék ízük van. Csakis a jó kis koffeines erdei-gyümölcsös tea. Művész úr rajongóknak plusz infó,hogy imádja az almás-fahéjas ízűt.)

Tv kapcsolgatás(teljesen kikapcsol ahogy bamba fejjel nézed a sok változó képet)

Sírunk a barátainknak,hogy milyen nyomorúságos az életünk(lassan könyvet lehetne arról írni,hogy mennyit nyávogtam már nekik a nagy vagy annak hitt bajaimról)

Ezekkel a praktikákkal kicsit könnyebbé lehet tenni a szomorú(vagy amaz bizonyos)napokat szerintem legalábbis. Remélem,hogy ti is merítetek ötletet és kicsit hamarabb átlendültök a nehéz pillanatokon.

(http://www.quotesfrenzy.com/wp-content/uploads/2013/12/happy-sad-smile-Quotes.jpg)