Tegnap naivan lementem a Sparba energiaitalért meg egy kis péksütiért mert hát ha enni kéne valamit alapon. Szépen bandukoltam is a sorok közt megcélozva a pékosztályt. Majd hirtelen a semmiből 3 óriás jelent meg mögöttem, mellettem. Ilyen helyzetben rögtön hívnám Harry Pottert, hogy csináljon valamit, de mivel a valóságban élünk zavarba jöttem. Ennek oka, hogy nekem nincs kisebbségi komplexusom mivel hát, na, zsiráf vagyok. De ennyi hegyet én még egy helyen életemben nem láttam. Remegő szemmel böngésztem át a kínálatot, de semmi jó nem volt (az epres-vaníliás rácsos elfogyott..) így gondoltam én egyszerű fejjel, hogy elslisszolok itt a hatalmasra nőtt férfiak mellett ám természetesen a tökéletesen megtervezett tervem egy pillanat alatt semmissé lett, mert nekimentem egy doboznak vagy mi volt az. Fejet fogva elmenekültem remélve, hogy nem láttak semmit. Miután a kosaram megtelt a kettő darab energiával gondoltam, egy fagyi belefér, ám pont azon a soron lézengtek ők is. Sebaj, gyors kerülő. Fagyi a kosárba irány fizetni. Mögöttem megjelent még egy óriás. Rápillantottam a vásárolni kívánt dolgaira mondom, oké előre engedem, nekem úgyis van időm. Már éppen nyitottam volna ki a szám erre megszólalt németül -.- Gyorsan elfordultam, hogy ne legyen kínos majd körbepillantottam. Aki mögöttem állt valamilyen edzőféleség lehetett, idősebb, ősz hajú és nagyon határozott jellemnek írnám le. A másik sorban, kinn az újság előtt pedig a tanítványok álltak és vártak szerintem. És persze az egyiknek mögöttem kellett kimenni, rájuk nem vonatkozott a már jól megszokott A BEJÁRATNÁL KELL KIFÁRADNI utasítás. Miután Lolának elmeséltem a történetet megjegyezte, hogy ő mindennap ezt éli át. Nem sikerült megvigasztalnia.
(awkwardunicorn.com/wp-content/uploads/2012/04/tumblr_m1knswDyWB1qhwlspo1_500.jpg)
Aztán jöjjön egy kevésbé jó téma.
Pár napja a zenei életet egy tragédia sokkolta. Sokan jönnek azzal, hogy mennyire elegük van abból, hogy mindenhonnan ez folyik. Hát nem tudom ti, hogy vagytok vele, de inkább ezeket olvasom, mintsem a politikai baromságokat. A Linkin Parkot én is kicsi korom óta hallgattam és fogom is. Bár manapság már, kevésbé mert az új dalok annyira nem nyerték el a tetszésem, de minden tiszteletem az övék, hiszen fiatalok nőttek fel a dalaikon. Egy nagyon jó hangú énekeset vesztett el a világ. De hát erre mondják, hogy nem mindenki tud felül kerekedni a démonjain. Nyugodjon Békében odafenn a nagy legendák mellett!
Úgy néz ki, hogy nem lesz strandolás mivel nincs, keretem rá nagyon sajnálom, de így alakult:/
Nem tudom, hogy a jövőben, hogy lesz időm, kedvem ahhoz, hogy írjak, mindig van valami, ami totál levisz az életről, de igyekszem.
Remélem jól telik a nyaratok és rengeteg élményt szereztek, Puszi
(https://anniekulonoselete.cafeblog.hu/files/2017/07/72bd051dc3fc70f060cf745e8edb9486.jpg)
E-mail:annieblogger@citromail.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: