Amikor kiderül, hogy milyen neműek leszünk, a sorsunk megpecsételődik. A szülők fejében lejátszódik, hogy na, akkor rózsaszín vagy kék legyen a szoba és már a boltokban is olyan ruhákat néznek, ami a kis lurkónak tökéletes lesz. Ahogy cseperedünk, még jobban megnyilvánulnak a nemi különbségek. A lányok babáznak, a fiúk autókkal játszanak. Az első traumákkal már ekkor találkozunk. A kis harcosok húzzák a hercegnők haját. A nagy többség ráfogja, hogy csak szórakoznak vagy poénból elsütik, hogy tetszik neki. Telik az idő, cseperednek a gyerekek. Mindenki más-más egyéniség.
(assets.rebelcircus.com/blog/wp-content/uploads/2017/07/a2e025b30f2e129672b480a54ecc0b6c-baby-bears-teddy-bears.jpg)
Majd jön a rettegett iskola ahol jobb esetben csak az osztálytársak, nyomorékok. Rosszabb esetben a tanári bántalmazás is szóba kerül. Mit lehet tenni, beszélni kell a gyerekkel, a tanárral, az egész vezetőséggel és megoldódik a dolog. Egy ilyen sokk után vannak, akik begubóznak és nem értik, hogy ez miért történt meg. Múlnak az évek a kislányból nő lesz, a kisfiúból pedig férfi. Vannak álmaik és céljaik az életben. Mondjuk, ők színészek akarnak lenni, már kiskoruk óta mindenük a szereplés, dráma tagozat, ilyen olyan színészcsoportok stb stb. Nagy nehezen bekerülnek, az egyetemre ahol azt érzik, hogy végre otthon vannak. Jönnek a vizsgák, a szereplések, egyre nagyobb a nyomás és félő, hogy ők nem lesznek elég jók. A nőket folytonos előítéletekkel bombázzák, a férfiak, ha jól néznek, ki csak üresfejű szerepeket kapnak. Csúszik az önértékelés, nem bírja a terhet és az állandó szekálást. Megbízik a tanáraiban, mert hát ők azért vannak, hogy segítsenek. Kicsit sem gyanús, amikor óra után elhívja valahova. Vagy felajánlja, hogy hazaviszi. És akkor mi történik? Jön a taperolás, molesztálás meg a sikoltozás. Vagy éppen a mély döbbenet, hogy ilyen megtörténhet. A rendező/tanár közli, hogy ne merészeljen szólni vagy fuccs a karriernek(ami ekkor még sehol nincs).Az ifjú és naiv színészpalánta megrémül, és persze beleegyezik, mert akkor ott nem tehet mást. Újabb évek telnek el, a nő/férfi marad a pályán, családja lesz, párkapcsolata és akkor egyszer csak ül otthon, a békében, miközben egy csésze kakaót ölelget és kijelenti.
(kep.cdn.index.hu/1/0/1867/18673/186737/18673735_1152157_ff32788616f8387ee4ee68c2c75579d3_wm.jpg)
Engem molesztáltak itt az ideje, hogy ezt nyilvánosságra hozzam, hogy mások ne járjanak így. Mennyire logikus nem? 20-30 évvel később biztos amúgy, hogy kurva sokat tudsz tenni azokért, akiket tényleg megerőszakoltak. Igen szörnyű, hogy milyen világban élünk, hogy lassan már napi szinten derülnek ki ilyen esetek, de könyörgöm ennyi idő miért kellett ahhoz, hogy közöld, hogy igen az a rendező/producer/kőműves téged zaklatott. És azt ne mondja nekem valaki, hogy ilyen sokáig tartott, amíg felépült abból a sokkból, hogy egy férfi elővette a szerszámot. Miért van az, hogy akiket ténylegesen bántalmaztak és egy világ dőlt össze bennük még a mai napig is némán ülnek és félnek, hogy mi van ha senki nem veszi őt már komolyan hamár ennyien rágalmaznak? Nem mondom azt, hogy ha látod, hogy ebből gond lesz, akkor menjél onnan, vagy rúgd tökön azt a retardáltat, de ez lenne a helyes. Sajnos manapság túl sok mindenen fagyunk le és későn jön a reakció. Én ezt is megértem. De azt nem, hogy ha 20 éven keresztül basztad kinyitni a szád, hogy téged amúgy zaklattak, miért pont most kellett ezzel előjönni? Ennyire nem megy a szekér vagy mi? Nincs olyan nő a Földön, akit legalább egyszer ne alázott volna meg egy férfi és ők mégis némák maradnak. Ha tudnátok, hogy hány ilyen női sors van, amelyekről nem tudunk, mert ha kiderülnének, tuti eltörpülnének ezek mellett a buta és fogyatékos színésznőcskék mellett, akiknek hirtelen szófosásuk lett. Azóta érdekes módon nem hallottam arról, hogy alapítványt hozott volna létre vagy segélyvonalakon lett volna önkéntes és próbált volna segítő kezet nyújtani azoknak, akiket TÉNYLEG ilyesfajta brutalitás ért.
(https://images.fineartamerica.com/images-medium-large/1-tears-catherin-moon.jpg)
Bátornak mondom azokat a nőket, akik felvállalják a velük történteket. És azokat a férfiakat is tisztelem, akik kiálltak magukért. Merjetek védekezni ott és akkor, ne az legyen az első szempont, hogy jajj a karrierem8mert ilyen is van egy pár) hanem, hogy ti felálljatok, és igenis azt mondjátok, hogy én ebből nem kérek. Ha mégis megtörténik, mert erősebb az illető vagy tényleg nagyon féltek akkor is mondjátok el valakinek, ne tartsátok magatokban és rövid időn belül intézkedjetek, mert ez nem csak a ti jövőtöket mentheti meg, de azokét is akik utánatok jönnek abban a bizonyos helyzetben. Vagy ne tegyetek semmit és 30 év múlva még mindig rágódjatok azon, hogy egy rendező elővette a farkát és posztoljátok világgá, mert ez amúgy teljesen NORMÁLIS. A pletyka úgy terjed, mint a pestis. Egy elkezdi és megy tovább. Hírverés nélkül is el lehetett volna távolítani az illetékes gazembereket de neeem, nyilván ehhez a Facebook és a TV kellett.
(https://fromthedeskofmardrag.files.wordpress.com/2014/08/brave-5.jpg)
Támogatom, hogy az emberek igenis álljanak ki magukért és azokért, akik hasonló cipőben jártak, de azt értelmesen tegyék, nem kell ebbe az egész országot belevonni, a nemi erőszak és a molesztálás jobb esetben két ember közt történő zaklatás mi köze van ehhez a szomszéd Mari néninek? Tudjuk hol a határ. Belegondolt egyáltalán bárki abba, hogy mit éreznek azok az áldozatok, akik talán el akarták mondani, hogy mi történt velük, de ennyi ember előtt újra átélni azt a fájdalmat és megaláztatást, ami akkor történt az milyen károkat okozhat? Én elhiszem, hogy a színésznőcskét annyira megrázta egy pénisz, hogy 20 év kellett hozzá, de a hülyéje bele se gondol, hogy mivan azokkal, akiket sokkal nagyobb szégyen ért. Mérlegelni kell és nem magyarázni a nyilvánosságnak, mert egy idő után bohóckodásnak fogják tartani, ha valaki azt mondja, hogy igen engem is bántalmazott XY rendező/színész/producer.Mindenkinek van egy története melyet jobb kibeszélni,mert a régi sebek egy idő után felszakadnak és még nagyobb kárt csinálnak.Ne féljetek elmondani,hogy veletek mi történt mert nem vagytok egyedül..
(https://hu.pinterest.com/pin/479070479098018516/)
E-mail:annieblogger@citromail.hu
Facebook:www.facebook.com/Anniekulonoselete