Tegnap eljutottam a diósgyőri várba ahol a Középkori forgatag jeles eseménye zajlott. Zárójelben kell megjegyezni, hogy a Szombat jobb lett volna, de összekevertem a napokat, ami az én hibám, de így is maradandó élmény volt. 11 után érkeztünk az akkor már rekkenő hőségben és mivel jó idő volt a Lovagi torna sem maradt el, pedig nagyon féltem tőle mert az előző napokban szakadt az eső és minden tiszta retek volt.
Az első sokk rögtön kb 2 perc séta után ért, mivel annyi sok lépcső van, hogy ha akkoriban várat foglaltam volna, mondtam volna, hogy hozzák le a királyt, meg akit kell, mert én fel nem mászok. De hát fizettem, nem nyávogjak irány felfele.
Miután kiköptem a tüdőm, a beleim és a szívem katonai páncélok között beléptünk a középen található térre. Mindenhol állt egy hagyományőrző.
Oldalt egy étterem ahol átlagos kaják vártak, mondjuk mi azt kihagytuk, no mindegy. Balra volt a mosdó, ami meglepett, mert nagyon kulturált volt, pedig én aztán sokat járok arra a kis hólyagom miatt. Volt ott pénzverde, amit anno még a Balatonon láttam.
Nem messze tőle a várbolt volt ahol vettem egy mini királynő babát(ő lett miniAnnie) egy hűtőmágnest(mert mániákusan gyűjtöm őket) na meg egy flamand medálos karkötőt, igaz úgyis leszedem, mert rá akarom rakni a láncomra, amíg a másik koronám meg nem érkezik.
És itt egy plusz pont: ebben a boltban, amellett, hogy a néni nagyon kedves volt, egy csomó féle-fajta koronás nyakláncot lehet kapni, szóval nem kell többet várnom arra, hogy a WISH elküldje a csomagot. Tovább haladva megnéztük az akkori fűszeresszobát, aminek a mélyén egy műmacska volt, tárva nyitva néző szemekkel. Néztünk vadászati termet is ahol mindenféle kitömött állatka volt.
Sisakokat is tekingettünk, amik néhányszor elég ijesztőre sikeredtek, egy kislány meg is ijedt az egyik rokonától. Miután ismét megküzdöttem a lépcsőkkel körbejártuk a felsőszintet ahol a királyné termei voltak, lovagi terem és hasonlók.
A falakon mozaik képek virítottak, korhű bútorokkal ahová természetesen be is fészkeltem magam. Mint jó kis királynő. A gyóntató rés mellett volt egy eredeti kőlerakódás, ami alá, ha beültél megváltozott a körülötted lévő akusztika.
Ezután elfoglaltam a trónom, mert hát az is kell aztán mentünk is tovább. Ültem az ablakban, várva a királyom, fura pasi portréja előtt pihentettem fájó lábaim majd eljutottam a királynéi rezidenciához. A falakon ruhák pihentek, mintha szellemek lettek volna.
Volt ott ágy is meg fürdőkád vagy dézsa, amibe én félig se fértem volna bele, kis imahely és vendékkönyv amibe természetesen ott hagytam a kéznyomom.
Amikor másodszor mentünk vissza megállított két szervező, hogy töltsünk ki egy kérdőívet, mondtam is neki, hogy én már akartam, de kiment a fejemből. Ezért nyomott is kettőt a kezembe. Ahogy kiértünk a termekből a táj tárult a szemünk elé. Fák, meg a lovagi tornák tere meg a vásártér. Ha nem lett volna 40 fok még jobb lett volna. Íjászbemutató volt vagy mi, a mellettünk lévő toronyból lőttek a térre nyilat. És elvileg be is talált bár én nem sokat láttam belőle csak a süvítést hallottam, mert egy mellettünk álló kedves úriember felvilágosított, hogy jaa van ilyen fajta is. Ittam jégkását is bár féltem, hogy lefagy az agyam, de nem történt meg és még finom is volt. A lovagoktermében egy lány hárfázott egy ablaknál és olyan széép volt meg az az akusztika, hát wow. A szervezők nagyon kedvesek voltak, két néni is ötleteket adott és segítettek, hogy minél jobb képek születhessenek.
Ellenben a polgárőrökkel, akik kinn balhéztak valamin.
Mondjuk nekik ez a dolguk, hogy morcosak legyenek nem? Ahogy lemásztam az óriási lépcsókról a várárokban hagyományőrző bemutatók voltak. Volt egy lovagrend, akiknek nem emlékszem a nevükre, de Máltához volt közük.
Elmondták, hogy ha ők nem védték volna meg Bélát, akkor nem lett volna második honalapítás. Harctechnikákat mutattak be meg beállásokat és még egy mini ágyú is elsült, aminél azt hittem bereped a dobhártyám. Szerencsémre ez csak később történt meg XD
Utánuk táncos bemutató is volt, ami érdekes volt bár az, hogy az egyik srác rá sem nézett kedvesére tánc közben pedig elvileg meg akarta kapni a kendőjét az egy kicsit fura volt. Aztán volt még egy előadás de arról lemaradtunk mert nem volt beleírva a programba vagy ilyesmi, mi meg szépen elmentünk kajálni a régi Fald fel Amerikába ahol lakótárs kipróbálta a forgatagi menüt ami orja leves volt meg roston sült csirke és mivel nem néztünk meg étlapot maradtam a gyrosnál amitől azt hittem kidurranok.(ja amúgy az orja vagy valami ilyesmi az marha csakhogy tudjátok).De a végére odaértünk ahol lefejeztek valakit.
A vár felé vezető sétálón boltosok kínálták portékájukat és felmeztelen zenészek szórakoztatták a népet ami nem volt rossz látvány. Meg volt ott egy őrült nő is aki egy másik nővel beszélt iszonyatosan hangosan és én dőltem a nevetéstől.
Főleg miután kiderült, hogy a másik ,,nő” igazából férfi volt. Mondtam is magamban, hogy én oda nem megyek, mert ki tudja mit mond rám, mert egy előttem álló férfira közölte, hogy feminim.
És most jutott eszembe, hogy szeretnék mindenkit nyomatékosan megkérni, hogy ha már elmentek egy rendezvényre, akkor, még ha beszélgettek is közben ne úgy tegyétek, hogy másokat zavartok, mert egy srác a műsor közben végig pofázott olyan hangosan, hogy majdnem felmentem és megöltem. Egy nyomorék, primitív és buta ember egyáltalán minek megy oda nem is értem. Na, mindegy. Voltak sajtok meg fagyik meg kürtős kalács meg mindenféle jóság. A lovagi tornák teréhez érve még kicsit megpihentünk mielőtt felmentünk a helyünkre. De mivel ott sokan voltak átmentünk a túlsó részre. A műsor pontos menetére már nem emlékszem. De volt ott íjászat, amit a világrekorder Kassai Lajos (akit mindig le kassákozok) és tanítványai tartottak. Szép volt, jó volt és izgalmas, hogy most bele talál-e vagy sem. Voltak pontatlanságok, de hát hol nincsenek? Aztán volt lovassolymászat és azóta is azon gondolkozunk, hogy betervezett volt-e, hogy a madár elég hosszú időre repült el és nem tudták hol van. De érdekes volt, hogy mennyire be vannak tanítva ezek a kis állatkák. Aztán jött a naaaagy finálé ahol bejött az összes harcos, és lovak is voltak, ők aztán kimentek, mert jöttek az ágyuk és mindenki támadt és majdnem megsüketültem és látványos volt meg izgalmas és váááá akarok még. Fel sem tűnt, hogy vagy másfél órán keresztül ültem ott. Hatalmas gratuláció a szervezőknek, a hagyományőrzőknek, a lovaknak és mindenkinek, aki megvalósította ezt az igazán maradandó élményt. Remélem jövőre is eljuthatok.
Ez volt az én szemszögem, remélem közületek voltak ott páran és ti is átéltétek azt a varázslatos világot, amit én láttam.
(minden itt látott képet én csináltam)
E-mail:annieblogger@citromail.hu
Új e-mail:annieblogger01@gmail.com
Facebook:www.facebook.com/Anniekulonoselete
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: