Sziasztok!
Tudom hosszú idő telt el amióta nem írtam, de volt okom rá. Többen azzal vádoltatok, hogy nem veszem komolyan, nem érdekel ez az egész. Ez így is volt. Jött egy nehéz korszak és nehezen ugyan, de kilábaltam belőle. Egyszerűen annyi történt, hogy belefáradtam, hogy csak magamnak írok, mert visszajelzés egyáltalán nincs. Felgyűlt sok feszültség is, és a sok munkaóra mellett nem éreztem azt, hogy az írásnak bármilyen értelme is lenne. De rádöbbentem, hogy alapból azért kezdtem el blogolni,hogy a gondolataimnak teret adjak és leírjam, amit gondolok, mint egy terápia csak ez ingyen van 😀
De tegnap, amint a munkába mentem és azon gondolkoztam, hogy mit értem el 25 év alatt rá kellett döbbennem, hogy az írás volt az egyik olyan tevékenység és támasz mely mindig velem volt, nem bántott, nem nézett le, és akkor jött, amikor igazán szükségem volt rá. Hiányzik, hogy tőletek kapjak üzeneteket, érezzem, hogy vagytok nekem. De mindig is magamnak írtam és az, hogy titeket ez boldoggá tett, csak hab volt a tortán.(ami mellesleg tegnap epresre sikerült instán láthattok róla képet.)
Lényeg a lényeg, visszatértem és igyekszem minél többet és jobb minőségben írni nektek, hiszen ha nem is üzentetek nekem, tudom, hogy vártok rám és remélem, hogy továbbra is olyan boldogsággal fogjátok olvasni a bejegyzéseket, amilyen örömmel és szeretettel írom meg őket.
Annie voltam legyetek jók és egyetek sok vitamint, mert a bacik senkit sem kímélnek.
És amit kihagytam az egészből így gyorsan átolvasva az az, hogy remélem, meg el fogom nyerni újra a szíveteket és sajnálom, hogy ennyire elhanyagoltalak titeket nem ezt érdemeltétek.
(https://www.salon.com/2012/08/23/do_reviewers_target_female_writers/)
E-mail:annieblogger@citromail.hu
Másik e-mail:annieblogger01@gmail.com
Facebook:www.facebook.com/Anniekulonoselete
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: