Esős időben megírt helyzetjelentés

Egy esős napra ébredtem. Ami abból állt,hogy fél szemmel próbáltam magam összekaparni a hosszúra nyúlt esti beszélgetés okozta kialvatlanság miatt amit a Művész úrral bonyolítottam le(Mindig megfogadjuk,hogy nem maradunk van sokáig-na jó ezt ő szokta mondani én csak ráhagyom és a vége mindig az,hogy én nyerek.)

Kiültem az erkélyre,mélyen beszívtam azt az igazán frissítő és kellemes eső illatot és elöntöttek az emlékek. Amikor gyermekként vidáman rohangáltam esőben(utána anya mérgelődött is,hogy már megint beteg lettem) vagy nyáron amikor a nagy fülledtség után szinte megváltás amikor nagy cseppekben elárasztja a földeket és az embereket.

Most meg ha kinézek az ablakon csak mérgelődő emberek sokaságát látom. Nem tudom,mit nem lehet szeretni az esőben. Olyan,mint a hó csak nedvesebb és sokkal több van belőle az évben.Plusz pont neki,hogy ő nem csúszik ha gyalog közlekedek illetve rengeteg csigát találok és ha előttem botorkál mindig átpakolom a túloldalra nehogy baja legyen.(egyik kedves ismerősöm elmélete szerint borzalmas dolog kb. ha ilyet teszünk mert lehet,hogy nem is oda akart menni).

És ilyenkor jövök rá,hogy mielőtt írni akarok át kéne gondolnom és nem csak úgy na most elmondom ami egyből az eszembe jut effektus legyen.

Az ilyen bejegyzések szoktak lenni szerintem a legtöbb embernél a mi újság velem. Lehet ehhez hűen leírom,hogy mi is történt az elmúlt időszakban.

Kipróbáltam két új chipset(igen nasi függő vagyok ne ítéljetek el.) aminek barátnőm nem fog örülni bár közöttünk egyébként is feszültség van ez ügyben mert ő meg az almát tartja annak amit én szentségsértésnek könyveltem el. A nasi az csoki,chips,(a művész úrnak medvecukor is amiről leszoktatom de sürgősen)és rengeteg gumicukor.

A lakásban mindenki megbetegedett szóval átmeneti ápoló voltam(és itt jöttem rá,hogy mennyire jó dolog,hogy vannak  emberek, akik velem ellentétben szeretnek törődni másokkal ha betegek)

Sikerült(karatomon kívül) egy férfit elijesztenem barátnőm mellől. A sztori úgy nézett ki,hogy békésen üldögéltünk és épp nagyon érdekes és tudományos okfejtegetéseket csináltunk amikor megjelent egy alak és feltűnően szemezni kezdtek. Megsasoltam az illetőt és kinyilvánítottam a nem tetszésem ez ügyben. Mivel eléggé hangos az alap hangom így mindenki hallja,hogy miről beszélek. Egy csöppet erőteljesebben fejtettem ki a véleményem az ügyben,hogy ha az úriember a közelünkbe jön akkor egy kicsit átrendezem az orrát. Ezt ő meghallotta és úgy döntött,hogy nem próbálkozott. Úgy látszik,hogy én vagyok félelmetes vagy nem tudom. Később a Zenész úr( igen új személy a történetemben) nevetve közölte,hogy tudta,hogy én voltam aki ilyen ,,jó”benyomást tett az ismerősére.

Szóval lányok csak legyetek kemények ha nem akartok egy idegennel egy asztalnál vagy egy légtérben lenni.(bárminemű fizikai sérülésért amit a bejegyzésem motivált nem vállalok felelősséget)

A Zenész úr: Csak röviden összefoglalom,hogy mit érdemes róla tudni,hiszen ő még nem olyan rég az életem része,hogy olyan túl sok minden történt volna velünk. Idősebb,mint én és magasabb(amit azóta sem tudok megemészteni. Magas nőként mindig frusztrálnak a felém tornyosuló emberek). Szintén gitáros( úgy látszik ez az én kriptonitom) és ennyi bőven elég. ui: Ő is cuki és egyedi na meg különc,mint én(ego a plafonon tudom tudom)

Rászoktam egy videóra(na jó többre is de ezzel még énekelni is szoktam nagy titokban amikor senki nincs itthon)

(https://www.youtube.com/watch?v=3qH5w7-gicA&list=RD3qH5w7-gicA&nohtml5=False#t=207)

Ez a hölgyemény arról ismeretes,hogy beöltözik és énekel. Sok ilyen van nem kell őket bemutatni de belőle árad valami kis kedvesség amivel hercegnős lesz(lassan definiálni kéne,hogy mit is jelent az,hogy hercegnős. Van rá jelentkező?)

Sosem hallottam még galambot berekedve. Tegnap este amikor épp szokásos cigaretta szünetem tartottam az erkélyen(a nagy lustaság közben is kell egy kis szünet amikor kiszellőzik a fejem anélkül,hogy elhagynám a lakást),egy kedves kis madár szállt le  a szomszéd bigyóra(valódi nevére azóta sem derült fény) és úgy döntött,hogy ő most énekelni fog(a Művész úr egyik ajándéka volt,hogy galamb szerenádot kapok) nem tudom,hogy megfázott-e vagy a főnököt akarta utánozni az érdes hangjával de,mint amikor egy öreg villamos próbál elindulni a megállóból csak lassított felvételben és olajozás nélkül. Valahogy így írhatnám le azt a hangot. Lakótársam heves véleménye ennyi volt rá: Küldd már el innen a galambod.

A galamb maradt,az ajtót becsuktam és remélem,hogy többször nem fog ilyen hanggal megjelenni(késő este horror filmben is szerepelhetne)

Hát igazából ennyi ami úgy szerintem(és remélem szerintetek is) érdekes és szórakoztató volt a kis életemben. Remélem mindenkinek jól telik a hétvége és kellően ki tudjátok pihenni a hét fáradalmait.

(https://mynicetime23.files.wordpress.com/2014/10/rain-girl-86.jpg)